Fekete László - Kokas Károly - Laczkó Sándor

A hálózat használata
a filozófia területén

I. 12.11.

N.I.I.F.

Budapest, 2000

NIIF Információs Füzetek I. 12.11.

http://www.iif.hu/dokumentumok

 

© Fekete László (laszlo.fekete@phil.bke.hu)

© Kokas Karoly (kokas@bibl.u-szeged.hu)

© Laczkó Sándor (laczkos@bibl.u-szeged.hu)

Sorozatszerkesztõk:

Drótos László (kondrot@gold.uni-miskolc.hu)

Kokas Károly (kokas@bibl.u-szeged.hu)

Lektor:

Simon Ferenc (sferenc@sol.cc.u-szeged.hu)

ISBN . . . . . . . . .

ISSN 1219-5480

Kiadja a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program Koordinációs Iroda

NIIFKI vezetõje: Nagy Miklós

A kiadásban közremûködött: Kornétás Kiadó

Ügyvezetõ igazgató: Pusztay Sándor

Mûszaki szerkesztõ: Gáspár Imre

Nyomta: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft, Komárom

Felelõs vezetõ: Kovács Jánosné ügyvezetõ igazgató


Tartalom

Bevezetés

Amit induláskor tudni kell

Hálózati kalauzok a filozófia mûvelõi számára

Keresõrendszerek

Ajánlott hazai kiindulási pontok

Hírcsoportok és levelezõlisták

A filozófia oktatásával és kutatásával kapcsolatos hazai és külföldi tájékozódási pontok

Filozófusok a hálón

Filozófiai szövegek a hálón

Bibliográfiai információk


Bevezetés

A virtuális valóság, a számítógépes hálózatok világa a filozófia mûvelõi számára több szempontból is figyelmet érdemelhet. Egyrészt mint probléma jelenhet meg számukra, amennyiben szembesülni kénytelenek az Internet által szimbolizált kommunikációs társadalom nyelvi és kulturális problematikájával, a tudás szerepének és a társadalmi kommunikáció hagyományos formáinak a megváltozásával. Másrészt pedig olyan eszközként állhat rendelkezésükre, amely megkönnyítheti a hatékony kutatómunkát, a nemzetközi filozófiai élet eseményeinek nyomon követését, az információk cseréjét és a szakmai kommunikációt, valamint a kutatómunkához nélkülözhetetlen szakirodalmi tájékozódást. Utóbbi esetben a lehetõségek száma óriási, érdemes élni velük. Jelen összefoglaló a filozófia azon mûvelõi számára szeretne néhány navigációs támpontot nyújtani hálózati kalandozásaikhoz, akik eszközként kívánják használni az Internetet, s akik elemi szinten már megismerkedtek az elektronikus hálózatok világával, így a levelezés, illetve a világhálózaton való böngészés valamely WWW “nézegetõvel” már nem okoz nekik gondot. Az összeállítás készítõi tudatában vannak annak, hogy a navigációs támpontok száma meglehetõsen nagy, ezért nem törekedhettek teljességre, csak az általuk legfontosabbnak tartott hálózati helyeket igyekeztek megemlíteni, ami nem jelenti azt, hogy más úton ne lehetne elindulni, vagyis bárki tetszése és igényei szerint kalandozhat.

 


Amit induláskor tudni kell

Elõzetesen érdemes felvázolnunk néhány fontos dolgot:

Amióta a WWW szinte egyeduralkodó lett a hálózaton, megfigyelhetõ, hogy a korábbi rendszerekbõl az információkat ezen új formában is közzéteszik. A másik érdekesség, hogy a WWW “böngészõ” szoftvereket alkalmassá tették arra, hogy szinte minden korábban létezõ Internet-típusú kapcsolatot kezelni tudjunk velük. Mit érdemes errõl dióhéjban tudnunk?

a) WWW azaz HTTP kapcsolat a Magyarország-nyitólaphoz:

http://www.fsz.bme.hu/hungary/homepage.html

b) telnet-tel bemegyünk a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárába:

telnet://opac.bibl.u-szeged.hu

c) az NIIF (Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program) központi gopherére megyünk:

gopher://gopher.iif.hu

d) ftp-vel az NIIF nagy program-archívumait vesszük célba:

ftp://ftp.iif.hu

Az Interneten való barangoláshoz számtalan nyomtatott és elektronikus segédeszköz áll rendelkezésre, ezek közül most csak néhány hazait említünk:

Bakonyi Géza-Drótos László-Kokas Károly: Navigáció a hálózaton, Bp. 1992.

Az NIIF kiadásában már vagy húsz, Internettel foglalkozó kiadvány jelent meg, köztük egy klasszikus magyar nyelvû fordítása:

Adam Gaffin: Nagy Internet kalauz mindenkinek, Bp. 1994.

Az NIIF kiadványai többféle formátumban is letölthetõek a hálózatról, illetve igen sok idevágó magyar nyelvû anyaggal együtt megtalálhatóak az NIIF Program honlapján:

http://www.iif.hu/dokumentumok

A könyvesboltokban is számos remek könyvre találhatunk, de áruk annyira ijesztõ, hogy jobb, ha a kezdeti lépések után megszokjuk: a tanulnivaló is a hálózaton van. Az Internet használatával kapcsolatos hálózati segédletek száma olyan nagy, hogy még a különféle hazai gépeken õrzött anyagot is lehetetlen ismertetni. Sok más mellett, azonban gazdag anyagot találhatunk a hazai WWW klasszikusának számító BME Irányítástechnika és Informatika Tanszék (a korábbi Folyamatszabályozási Tanszék) szerverén, amely az elsõ magyarországi World-Wide Web szerver volt 1993-ban. Itt az “Egyéb” menüpont alatt találhatunk az Internettel kapcsolatos információkat, segédanyagokat:

http://www.fsz.bme.hu/


Hálózati kalauzok a filozófia mûvelõi számára

Az általános kézikönyvek, segédletek és kalauzok használata mellett a filozófia mûvelõi számára az igazi csemegét azok a helyek ígérik, amelyeket az Internetet jól ismerõ és a filozófiában is jártas szakemberek állítottak össze kollégáik számára. Többnyire ezek már nem is a hagyományos értelemben vett “kiadványok”, hanem hypertextben megírt, azaz WWW-nézegetõ szoftverrel a hálózaton tanulmányozható (és letölthetõ, kinyomtatható) HTML-formátumú dokumentumok. Van közöttük, amelyik egészen kézikönyv jellegû, s van olyan, amelyik igazából csak a kedvenc hálózati helyeket rögzíti valamilyen rendszerben.

Az elõbbi, komolyabb mûfajban jónak számít és teljességre törekszik Peter Suber (Philosophy Department, Earlham College) filozófiai bevezetõje, a Guide to Philosophy on the Internet. Suber honlapján többek között filozófia tanszékek, filozófusok oldalai, elektronikus filozófiai szövegek, levelezési listák, filozófiai folyóiratok, bibliográfiák és különféle filozófiai társaságok címjegyzékei is megtalálhatóak, imponáló gazdagságát tárva fel a filozófiával kapcsolatos hálózati helyeknek:

http://www.earlham.edu/~peters/philinks.htm

Hasonlóképpen jó kiindulási pont a hongkongi Kínai Egyetem Hyperion filozófiai bevezetõje. A Hyperion a Humanum része, amelyet a Kínai Egyetem Bölcsészkarának egyik kutatóintézete (Research Institute for the Humanities) fejleszt. Érdemes átnézni a Humanum más – nyelvi, nyelvészeti, irodalmi stb. – honlapjait is:

http://hyperion.arts.cuhk.edu.hk/Philo.html

Ugyancsak jól szerkesztett és informatív Alan Liu honlapja, a Voice of the Shuttle Philosophy Page:

http://vos.ucsb.edu/shuttle/philo.html

A Monash University készíti a híres Philosophy in Cyberspace összeállítást, amelyet filozófiai szövegek és folyóiratok, filozófiai irányzatok, filozófusok, hírcsoportok, tanszékek és intézmények vonatkozásában ugyancsak jól lehet használni:

http://www-personal.monash.edu.au/~dey/phil/

Nevezetes és nagyon szép összeállítást készített a hálózati filozófiai anyagokról a svéd Björn Christensson, a Björn's Guide to Philosophy-t:

http://www.knuten.liu.se/~bjoch509/

Érdemes megtekinteni Peter King's Philosophy Around the Web oldalait is, melyek jól eligazítanak intézmények, személyek, tanszékek és szaklapok tekintetében:

http://users.ox.ac.uk/~worc0337/phil_index.html

Ízelítõül talán ennyi is elegendõ, hiszen ezek mindegyike további filozófiai hálózati kalauzokról és lehetõségekrõl is számot ad.


Keresõrendszerek

Ahogy az Internet növekedett és a tájékozódás egyre jobban ellehetetlenült, úgy jelentek meg a különféle információ-visszakeresõ szisztémák. Talán túlzottan is leegyszerûsítve, de ezeket két nagyobb csoportra bonthatjuk. Azokra, amelyek valamilyen automatizált eljárással (keresõrobotok, indexelés stb.) mechanikusan tárják fel a világhálózat információforrásait, és azokra, amelyek - ha sokszor félig automatizáltan is - de emberi közremûködéssel alakítják ki visszakeresõ indexeiket. Az elõbbiek elõnye, hogy sokszor szinte teljeskörûen feltárják a hálózatot (ez ma kb. 2 milliárd HTML-ben készült oldalt jelent, és ez csak a Web!), s hátrányuk is ez, ugyanis egészen speciális kereséseket kivéve iszonyatosan sok találatot adnak, s igen nagy redundanciával. A “kézi” illetve “saját bevalláson” alapuló eligazító rendszerek ennek csak töredékét kezelik, viszont elég nagy biztonsággal fellelhetõ az a “kályha”, amitõl aztán el tudunk indulni.

Szakrend szerinti indexek

A nem teljesen automatizált és ezért nagyobb relevanciával dolgozó tájékozódási pontok közül a Yahoo a legjobb, s talán a legnagyobb is. A filozófiát az Arts, majd a Humanities alá sorolva találjuk meg:

http://www.yahoo.com/

A világ legnagyobb filozófiai indexeként hirdeti magát az AltaVista keresõje. Itt intézményekkel, folyóiratokkal és kiadványokkal kapcsolatos információkat épp úgy találhatunk, mint például filozófusokkal, filozófiai irányzatokkal kapcsolatosakat:

http://looksmart.altavista.com/cgi-bin/query?pg=dir&tp=Library/Humanities/Philosophy&crid=53880

Vegyes rendszer az EINET Galaxy, amely automatizáltan is indexeli a hálózatot, de a releváns anyagok java témák szerint is ki van gyûjtve. A filozófiát a rendszeren belül a következõ helyen találjuk:

http://galaxy.einet.net/galaxy/Humanities/Philosophy.html

Automatikus indexek

Az automatikus óriás indexeket sok lapra bekötötték; idehaza a legteljesebb gyûjteményük a BME említett szerverén található, de böngészõ szoftverünk keresõ gombjára klikkentve is elérhetjük némelyiket. Említhetjük az amerikai Digital cég AltaVista rendszerét, amely több száz millió dokumentumot indexel minden szóra, ez egy sok milliárd szavas indexet jelent. Kereshetünk itt egyszerûen bármely terminusra, szóra, kifejezésre, sõt logikai operátorokat (and, or, not, near) is használhatunk:

http://www.altavista.com/

A régebbi múltra visszatekintõ InfoSeek ígéri, hogy majd ennél is többet tud, de a Galaxy is erõs. Több szerveren is fut a Lycos és nem haszontalan ellenõrizni az eredményt egy régebbi “guruval”, például a Webcrawler-rel. Az egyik legfrissebb és jelenleg a legnagyobb keresõrendszer a Google, amely 2000 júniusában már mint 1 milliárd Web-oldalt dolgozott fel.

A különféle keresõrendszerekrõl jó összeállítást találunk a Szegedi Tudományegyetem nyitólapján:

http://www.u-szeged.hu/vilag/keresok.html


Ajánlott hazai kiindulási pontok

A különféle keresõrendszereken túl sokan szeretik, ha meglelik azt a “kályhát”, amely megbízható kiindulási pontot jelent számukra. Ilyenek a szakmai kalauzok is, de ilyen lehet egy-egy személy folyamatosan karbantartott top-listája, vagy egy intézmény sok-sok utalást tartalmazó nyitólapja.

A magyar vonatkozású információkat az amerikai szerveren épített HUDIR (Hungarian Directory) regisztrálja, amely szerkezetében és funkcióit tekintve az említett nemzetközi Yahoo-hoz hasonlít. Itt az oda bejelentett, illetve számba vett filozófiai témákat a következõ helyen találhatjuk meg:

http://hudir.hungary.com/hudir/Tudomany/Tarsadalomtudomany/Filozofia

Akár ezt, akár más keresõrendszert alkalmazunk (például a Heuréká-t), a hazai szervereken viszonylag sok filozófiai vonatkozású információt találunk ugyan, de azt is tapasztalhatjuk, hogy még korántsem beszélhetünk teljesen kiépített rendszerekrõl, a filozófia hálózati kínálata terén a hazai szolgáltatások csak fejlõdõben vannak, de nem kielégítõek. Néhány fontos kivételtõl eltekintve leginkább magyar nyelvû filozófiai szövegre találunk utalást a MEK-bõl (Magyar Elektronikus Könyvtár), vagy filozófiai jellegû publikációkra lelhetünk különféle periodikák elektronikus változataiban, valamint a filozófia egyetemi oktatásával kapcsolatos információkra találhatunk.

Egy lehetséges és jól kiépített hazai kiindulási pont az ELTE TTK Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék honlapja:

http://hps.elte.hu/

Ez a Web-lap nem csupán magyar vonatkozása miatt fontos (bemutatja a tanszéket, az ott folyó kutatásokat, a Tudományfilozófiai Szemináriumot, stb.), hanem találunk itt egy igen jelentõs link-gyûjteményt is, amelybõl kiindulva szinte a filozófia teljes internetes metszetét áttekinthetjük.

Az ajánlott hazai kiindulási pontok közül ugyancsak használható (s szintén az ELTE TTK Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszéke által kiépített szolgáltatás) a Magyar Filozófiai Társaság (MFT) honlapja:

http://hps.elte.hu:8080

Itt többek között a hazai filozófiai élet híreire vonatkozóan találhatunk információkat, illetve filozófiai témájú cikkek megjelenítésére is vállalkozik a honlap, melynek terjedelmes utalógyûjteménye szintén elérhetõvé tesz sok-sok filozófiai vonatkozású külföldi hálózati helyet. Bár a kimondottan magyar vonatkozású információ itt is kevés, de rengeteg külföldi kapcsolódási pontot tartalmaz. Szándéka szerint ez a honlap lenne az, amely a késõbbiekben összefogja a hazai filozófiai kínálatot.

Az MTA Filozófiai Intézetének honlapja hazai viszonylatban ugyancsak gazdag információtartalommal bír. Amellett, hogy tájékoztat az Intézetben zajló munkákról, a publikációkról és szakmai rendezvényekrõl, néhány különlegességgel is szolgál, mint például az “Akadémiai-Filozófiai Nyitott Egyetem”, vagy az itt szintén elérhetõ “UNIWORLD” virtuális egyetem, illetve a “J. C. Nyíri's Web page”. Érdekessége a helynek, hogy viszonylag sok filozófiai témájú elektronikus szöveghez lehet hozzáférni.

http://www.phil-inst.hu/

A már említett hazai kiindulási pontok mellett természetesen találhatunk másokat is, de ezek tartalmukban elmaradnak az elõbbiektõl, melyek kihasználtsága a lehetõségekhez képest ugyancsak elmarad. Máig hiányzik egy olyan szolgáltatás, amely a hazai filozófiai élet egészét fogná össze.

Ugyanakkor egy érdekes magánvállalkozásról is számot adhatunk. Slemmer László filozófiatanár honlapja noha furcsaságokat is tartalmaz, érdemes arra, hogy megtekintsük. Oldalain többek közt információkat találhatunk a filozófiával kapcsolatos hálózati kínálatról, illetve egy filozófiai fogalomtár és magyar nyelvû filozófiai szövegek mellett a tudományág oktatásával kapcsolatos információk is vannak itt:

http://www.slemi.hu/


Hírcsoportok és levelezõlisták

A kutatók és a szakember számára a gyors elektronikus üzenetküldés elõnyei nyilvánvalóak. Azonban azt már kevesebben tudják, hogy üzenetet nem csupán személyeknek küldhetünk, hanem a levelek (illetve az azokban lévõ parancsok) fogadására felkészített számítógépeknek is. A világban sok ezerre tehetõ az olyan gépek száma, amelyeken különbözõ típusú, az üzenetek automatikus kezelésére alkalmas program fut. Összefoglalóan errõl a témáról itt vannak adatok:

http://www-personal.monash.edu.au/~dey/phil/section4.htm

Ezen az ausztrál egyetemi lapon a legnagyobb és legfontosabb filozófiai hírcsoportokhoz és levelezõlistákhoz tudunk eljutni.

Hírcsoportok

Az USA-ban létrejött egy fantasztikus méretû “hírrendszer”, amely ugyan levelezés útján is elérhetõ, de valójában egy, a rendszerbe kapcsolt gépekre rendszeresen letöltött hír- és levéltömegrõl van szó. A tízezernél jóval több hírcsoportban van jó néhány, amely a mi érdeklõdésünkre is számot tarthat. Olyan gép, amelyre az összes csoport teljes anyagát letöltik, szinte alig van, egy-egy helyen a helyi érdeklõdés szerint válogatnak. Hazánkban az NIIF nagygépére (news.iif.hu) töltik le talán a legnagyobb csomagot. A híreket régebben külön, ún. “newsreader” programokkal lehetett csak olvasni, de ma már egy átlagos WWW nézegetõ szoftver is tartalmazza ezt a képességet. Persze meg kell adnunk annak a legközelebbi szervernek a címét a beállítandók közt, amelyiken megvan az általunk olvasni kívánt csoport. Érdekességképpen megemlíthetjük, hogy ha valaki nem akar vagy nem tud élni ezzel a lehetõséggel, az említett NIIF gopheren tükrözve is böngészhet a USENET csoportok között:

gopher://helka.iif.hu:4323

Az URL cím után megadott szám az ún. “port szám”, amelyen keresztül ez a szolgáltatás látható. Megemlíthetjük még, hogy ugyanitt ftp-archívumok keresõrendszereit is használhatjuk (archie).

Álljon itt néhány a sok filozófiai vonatkozású USENET newsgroup közül:

alt.philosophy.objectivism (“a product of the Ayn Rand corporation”)

comp.ai.philosophy (“philosophical aspects of artificial...”)

sci.logic (“logic-math, philosophy & computational aspects”)

sci.philosophy.tech (“technical philosophy: math, science, logic...”)

sci.philosophy.meta (“discussions within the scope of metaphilosophy”)

sci.skeptic (“skeptics discussing pseudo-science”)

talk.philosophy.misc (“philosophical musings on all topics”)

talk.origins (“evolution versus creationism; sometimes hot!”)

alt.atheism.moderated (A moderated discussion of atheism)

alt.meditation (Discussion of meditation and Eastern philosophy)

alt.pagan (Discussion of pagan philosophy)

alt.philosophy.taoism (Discussion of taoist philosophy)

alt.religion.buddhism.tibetan (Discussion of Tibetan Buddhism)

alt.zen (Discussion of Zen Buddhism)

soc.religion.bahai (A moderated discussion of the Baha'i faith)

soc.religion.christian (A discussion of issues relating to Christianity)

soc.religion.eastern (A discussion to eastern religion and philosophy)

soc.religion.islam (A moderated discussion of issues relating to Islam)

talk.origins (Debate between evolution and creationism)

talk.religion.buddhism (Discussion of buddhism)

talk.religion.misc (Discussion of religious, ethical, moral topics)

talk.religion.newage (Discussion of newage religion and philosophy)

A USENET hírcsoportokról jó áttekintést adnak az említett kalauzok, de naprakész a “LISZT, the mailing list directory” összeállítása is, ahol tárgyszó és téma szerinti elrendezésben kereshetünk a különbözõ hírcsoportokra és levelezõlistákra:

http://www.liszt.com/

Levelezõlisták

Ezek közül is legelterjedtebb, s bizonyos szempontból a többiek számára is mintául szolgáló szoftver a listserv. A listserv (list server) program eredetileg a BITNET hálózat levélelosztó programja volt, s kitûnõ tulajdonságai miatt terjedt el. Ez a funkció, amely ma is igen népszerû, azt jelenti, hogy egy hálózatba kötött nagyobb gépet alkalmassá tesznek arra, hogy a géphez címzett leveleket az elosztási címlistára (distribution list) szerverként automatikusan továbbküldje, így a speciálisan címzett leveleket - szinte egyidõben - a listára feliratkozott minden személy megkapja. A listák szakmai érdeklõdés szerint alakulnak meg, illetve alakulnak át. Jelenleg a hálózaton mintegy 9.000 szakmai lista mûködik, köztük rengeteg filozófiai. Természetesen egy gépen több lista is lehet. Az egy-egy címlistán található, azonos érdeklõdési körû kutatók száma igen változatos, általában egy-két száz, de a jelentõsebb listák esetén elérheti az öt-hatezret is, tehát ennyien kapják meg a beérkezett leveleket. Speciális témákról azonban esetleg csak néhány tucatnyian leveleznek. A listserv mellett ma már egyébként más programok is rendelkeznek hasonló funkciókkal.

Vegyünk egy hazai példát: A MAFLA (MAgyar Filozófiai ListA), az ELTE TTK Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszéke által mûködtetett nyitott levelezési címlista, amely a filozófia, valamint társ- és határterületei oktatásával, kutatásával, eseményeivel, publikációival foglalkozó magyar nyelvû fórum. Általa érintkezhetünk a listát használó szakmai közösséggel, illetve leveleket, üzeneteket adhatunk fel. Ha levelet akarunk küldeni a tagoknak, akkor azt egyszerûen elküldjük a lista címére, mintha az egy közönséges e-mail cím volna:

mafla@hps.elte.hu

Az így elküldött levelet minden feliratkozott felhasználó megkapja. Ha azonban mi is olvasni óhajtjuk a lista híreit, leveleit, tudomására kell hoznunk a gépnek, hogy mi a címünk, hova kérjük a leveleket. Ez a mûvelet a feliratkozás. Ilyenkor nem a listának, hanem az azt kezelõ gépnek küldünk parancsot:

a gép címe:

majordomo@hps.elte.hu

feliratkozás:

subscribe mafla

leiratkozás ugyanitt:

unsubscribe mafla

Nagyon sok esetben a kezelõ program nem a majordomo, hanem a listserv. Az eljárás azonban ebben az esetben is azonos, azzal a különbséggel, hogy a feliratkozó parancs végén a nevünket is meg kell adnunk.

A levelezõlistákról is jó áttekintést adnak az említett kalauzok, valamint az ACADLIST nevû összeállítás, illetve a LISZT. A hálózaton a listákra is gyakran hivatkoznak, a filozófiai rész a témában érintett nyitólapokon megtalálható.


A filozófia oktatásával kapcsolatos hazai
és külföldi tájékozódási pontok

Ajánlott hazai kiindulási pontok

A filozófia hazai oktatásával kapcsolatosan információkat találhatunk a tudományegyetemek filozófiai tanszékeinek nyitólapjain, s ha nem is mindenütt rendelkeznek gazdag tartalommal az oldalak, minimum az aktuális tanrendre, a tanszékek munkatársaira és az oktatási követelményekre vonatkozóan találhatunk valamit. A már említett ELTE TTK Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék jól gondozott honlapja mellett, amely a világ számos jelentõs egyetemének filozófiai kínálatát is linkeli, néhány más tanszék is mûködtet saját ismertetõ oldalakat. Bár ezek jobbára még kiépítés alatt állnak, néhányat érdemes felkeresni.

A Szegedi Tudományegyetem BTK Filozófia Tanszékének ismertetõ oldalait a következõ módon érhetjük el:

http://primus.arts.u-szeged.hu/philo/

A debreceni KLTE Filozófiai Intézete tanegység-listájának az elérése:

http://www.lib.klte.hu/klte/students/btk/te/filo.htm

A Pécsi Tudományegyetem BTK filozófiai tanszékeinek kínálatáról ugyancsak tájékozódhatunk:

http://sophia.jpte.hu/btk/btk.html

A Miskolci Egyetemen mûködõ filozófiai tanszékekrõl szintén kaphatunk némi információt:

http://www.uni-miskolc.hu/~bolcsweb/filozofia/index.html

Az MTA Filozófiai Intézetén belül már korábban említett “Akadémiai-Filozófiai Nyitott Egyetem” mellett feltétlenül külön is szólnunk kell a Magyarországon az elsõk közé tartozó UNIWORLD virtuális egyetemi projektrõl, amely egy új képzési forma meghonosítására vállalkozik, s gazdag filozófiai, fõként kommunikációfilozófiai, nyelvfilozófiai tartalommal is rendelkezik.

http://www.uniworld.hu/

Ennél jóval terjedelmesebb és kidolgozottabb az a kínálat, amelyet külföldi egyetemek filozófiai tanszékeivel, oktatási programjaival, tanrendjeivel kapcsolatosan találhatunk. Szinte minden felsõoktatási intézmény filozófiai programjairól fellelhetünk információkat, de legjobb, ha néhány, már az eddigiekben is említett kalauz és utalógyûjtemény kínálatából indulunk ki. Ebben a vonatkozásban jól használható idehaza például az MFT honlap is.

Ajánlott külföldi kiindulási pontok

Külföldi kiindulópontokat keresve a bõség zavarával küszködünk, hiszen terjedelmes intézményi utalógyûjteményekre alapozhatunk.

http://users.ox.ac.uk/~worc0337/phil_universities.html

Ebbõl kiindulva szinte mindent megtudhatunk az egyes intézmények aktuálisan zajló oktatói és kutatói tevékenységével kapcsolatban, s természetesen az utalók révén tovább szélesedhet a kínálat.

Az University of Bristol filozófiai tanszékének link-gyûjteménye is jó kiindulási pont:

http://www.bris.ac.uk/Depts/Philosophy/VL

Mindenki számára megtekintésre ajánlott az American Philosophical Association gazdag honlapja, amely információkat ad az USA-ban mûködõ valamennyi fontos filozófiai egyesület tevékenységérõl divíziónkénti lebontásban, valamint tanszékekrõl és intézményekrõl. Emellett például filozófiai rendezvényekrõl, kiadványokról, szövegarchívumokról, munka- és pályázati lehetõségekrõl is mindig friss információkat találunk:

http://www.udel.edu/apa/

A nagyhírû Johns Hopkins University filozófiai nyitólapja az egyik legjobb kiindulási lehetõség:

http://www.jhu.edu/~phil/philhome./html

A filozófiai jellegû intézmények áttekintése céljából elindulhatunk a Yahoo alapján is:

http://www.yahoo.com/Arts/Humanities/Philosophy/Institutes/

Terjedelmes és jól használható a hamburgi egyetem filozófiai utalógyûjteménye, amely filozófiai korszakok, részdiszciplínák és irányzatok szerinti bontásban segít eligazodni a különbözõ hálózati helyek, programok és intézmények között. Emellett biztosítja az európai filozófiai fakultások programjaihoz való eljutást, információkat nyújt filozófiai hírcsoportokról és levelezõlistákról, filozófus személyiségekkel kapcsolatos linkekrõl, elektronikus szövegekrõl és folyóiratokról, illetve filozófiai könyvkiadók ajánlatairól. A Philosophie-Quellen im World Wide Web elérése:

http://www.sozialwiss.uni-hamburg.de/phil/ag/quellen/philo.html

A Dieter Köhler által gondozott Die Philosophie-Seiten - Ein Verzeichnis für Philosophie im Internet ugyancsak gazdag kínálattal rendelkezik. Tartalmazza a filozófia tanszékek, társaságok, elektronikus szövegarchívumok, filozófusok, kongresszusok, állásajánlatok széles körét, s a német nyelvterület egészét átfogja:

http://philo.de/Philosophie-Seiten

Az említett kiindulási pontok további jelentõsége, hogy jó összeállítást adnak a filozófiai jellegû nyitólapokról, amelyekhez egyben az eljutást is biztosítják. Általában megkönnyíti számunkra a tájékozódást, hogy a különbözõ filozófiai honlapok között átjárás van, majdnem mindegyik utal további lehetõségekre, más fontos nyitólapokra, azok különbözõ szempontok szerint csoportosított gyûjteményét adva.



Filozófusok a hálón

Klasszikus filozófusok vagy neves szakemberek nyitólapjaihoz az eddig említett kalauzok adnak jó kiindulópontot, no és persze a Yahoo:

http://dir.yahoo.com/Arts/Humanities/Philosophy/Philosophers/

A klasszikus filozófusokról a svéd Björn Cristensson által készített Björn's Guide to Philosophy nyújt jó összeállítást:

http://www.knuten.liu.se/~bjoch509/

A legtöbb klasszikusnak számító filozófiai gondolkodó munkásságával, mûveivel és kutatásával kapcsolatosan többé-kevésbé jól kiépített önálló honlapok által tudunk tájékozódni. A teljesség igénye nélkül érdemes néhány érdekesebbet említenünk, melyek elérését az eddig említett összeállítások ugyancsak biztosítják:

Cicero munkái az University of Washington szerverén érhetõk el:

ftp://ftp.u.washington.edu/pub/user-supported/libellus/texts/

Az Armarium Labyrinthi: Labyrinth Latin Bookcase a Georgetown Egyetem szerverén található. Itt elsõsorban latin nyelvû filozófiai munkákat találhatunk:

http://www.georgetown.edu/labyrinth/library/latin/latin-lib.html

A British Academy Auctores Britannici Medii Aevi sorozatában készül William of Ockham Dialogusá-nak latin és angol nyelvû hipertext kiadása:

http://britac3.britac.ac.uk/pubs/dialogus/ockdial.html

Galilei mûveinek HTML-formátumú, az eredeti illusztrációkat tartalmazó olasz és latin nyelvû kiadása azért is figyelemreméltó, mert az elektronikus kiadás készítõinek, Michele Diodatinak és Claudio Paganellinek munkája mûvészileg messze felülmúlja a világhálón található elektronikus könyvek többségét. Az elektronikus kiadás a reneszánsz itáliai könyvkiadás hagyományait kísérli meg az új digitális környezetbe átemelni. Néhány mûvet idézve: megtalálhatjuk itt a Dialogo Sopra i due massimi sistemi del mondo-t, a Discorsi e dimostrazioni matematiche intorno a due nuove scienze-t, az Il Saggiatore-t, a Sidereus Nuncius-t és Galilei levelezését is:

http://www.liberliber.it/biblioteca/g/galilei/index.htm#Cenni_biografici

Peter B. LloydBerkeley Studies” címû honlapján Berkeley mûvei mellett az angol filozófus munkásságát feldolgozó tanulmányok is találhatók:

http://easyweb.easynet.co.uk/~ursa/philos/berkeley.htm

A Charles Sanders Peirce életmûvét felölelõ Abrise archívum gazdagsága külön is megérdemli a kiemelést. Itt Peirce munkái mellett megtalálhatjuk a Peirce munkásságát feldolgozó irodalmat, illetve egykori és mai követõinek tanulmányait is:

http://www.door.net/ARISBE/menu/library/bycsp/bycsp.htm

A Wittgenstein Archives at the University of Bergen (WAB) a filozófus hátrahagyott írásainak (Nachlass) lelõhelye. A WAB és az Oxford University Press négy kötetben és egy elektronikus CD-kiadás céljára dolgozza fel a hátrahagyott írásokat, amelyek itt is hozzáférhetõk. Az archívum még ebben az évben teljessé válik. Az elektronikus kiadás fakszimiléket és a szövegelemzéshez hasznos keresõprogramot is tartalmaz:

http://www.hd.uib.no/wab/

Friedrich Nietzsche filozófiai életmûvével számos honlap foglalkozik. Ezek közül a jelentõsebbek a következõk:

http://www.swan.ac.uk/german/fns/fns.htm

http://www.cwu.edu/~millerj/nietzsche/index.html

http://gutenberg.aol.de/autoren/nietzsch.htm

Edmund Husserl mûveivel és a husserli fenomenológia kutatásával kapcsolatosan jó linkgyûjteményt tartalmaz a Husserl Page:

http://sweb.uky.edu/~rsand1/Husserl/

Heidegger-rel kapcsolatosan terjedelmes linkgyûjteményre találunk az alábbi helyen. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy szerzõi jogi akadályok miatt Heidegger életmûve - egy-egy tanulmányt leszámítva - nincs jelen a világhálón:

http://www.webcom.com/~paf/ereignis.html

Nagy vállalkozás a Gilles Deleuze-honlap, ahol Deleuze nyolcvan egyetemi elõadásának és szemináriumának kézirata található, amelyeket 1971 és 1987 között az Université Paris VIII Vincennes-ben és az Université Vincennes St-Denis-ben hirdetett meg. A gyûjtemény 2000. októberére válik teljessé:

http://www.imaginet.fr/deleuze/

Az egyes filozófiai életmûvek mellett a filozófia egy-egy területére vagy korszakára szakosodott gyûjtemények is találhatók a világhálón. Ezek közül csak néhány jelentõsebbre hívnánk fel a figyelmet:

Mintaszerû és kitûnõen szerkesztett a cambridge-i Massachusetts Institute of Technology szerverén található MIT Classical Archive. Az archívum 59 antik szerzõ - a preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, Cicero, Epiktétosz, Epikurosz, Euklidész, Lucretius, Plótinosz - 441 munkáját tartalmazza. Külön érdekessége a gyûjteménynek, hogy feleleveníti a filozofálás évezredes hagyományát: a kommentárt. A világhálót használó klasszika-filológusok, filozófusok kommentárokat fûzhetnek az antik szerzõk munkáihoz, amelyek szintén hozzáférhetõek. Az antik görög és római szerzõk mellett néhány perzsa és kínai filozófus munkája is megtalálható:

http://classics.mit.edu/

A Christian Classics Ethernal Library gyûjtemény - mint a neve is utal rá - elsõsorban a keresztény filozófiát, a teológiát és a patrisztikát öleli fel. A gyûjteményben megtalálhatóak a korai egyházatyák, Augustinus, Aquinói Szent Tamás, Nagy Szent Albert, Szent Anzelm, Boethius, Erasmus, Böhme, Fénelon és más keresztény filozófusok munkái:

http://www.ccel.org/

Glenn Everett (University of Tennessee at Martin) és George P. Landow (Brown University) honlapján, a British Religion and Philosophy in the Eighteenth and Nineteenth Centuries-en a 18-19. századi angol vallásbölcselet és filozófia - többek között: Bentham, Burke, Morris, Ruskin - munkái találhatóak:

http://landow.stg.brown.edu/victorian/religion/philtl.html

Használható gyûjtemény a Philosophy & Theology E-Texts is:

http://dgleahy.com/dgl/texts.html

Az amerikai Rutgers Egyetemen Jack Lynch gondozásában készül az Eighteenth-Century E-Texts címû gyûjtemény. A 18. század alatt inkább egy hosszú évszázadot kell értenünk. A felvilágosodás korának szépirodalma mellett megtalálhatóak D'Alembert, Beccaria, Bentham, Condillac, Condorcet, Destutt de Tracy, Diderot, Fontenelle, Fourier, Franklin, Helvétius, Herder, Hobbes, Holbach, Hume, Jefferson, Johnson, Kant, Lamarck, Locke, Maistre, Mirabeau, Montesquieu, Newton, Owen, Paine, Penn, Prévost, Rousseau, Saint-Simon, Spinoza, Warburton, és Winstanley munkái:

http://andromeda.rutgers.edu/~jlynch/18th/

Az Anarchy Archive többek között Bakunyin, Chomsky, Goldmann, Godwin, Kropotkin, Malatesta, Stirner munkáit tartalmazza:

http://dwardmac.pitzer.edu/anarchist_archives/archivehome.html

Az amerikai jog- és politikai filozófia kutatásához nélkülözhetetlen a Kongresszusi Könyvtár Congressional Documents and Debates 1774-1873 archívuma. Itt a kongresszusi dokumentumok és a törvénytár mellett a Federalist Papers-t, a Jefferson-archívumot és sok más hasonló forrást találhatunk:

http://lcweb2.loc.gov/const/mdbquery.html

http://lcweb2.loc.gov/ammem/amlaw/lawhome.html

A kanadai McMaster University Archive for the History of Economic Thought jóval többet nyújt, mint amire a címbõl következtethetünk. A gazdaságelméleti gondolkodás klasszikusai mellett számos gazdaságfilozófiai munka, vagy egy-egy jelentõs filozófus - Arisztotelész, Babbage, Bastiat, Beccaria, Bentham, Boisguilbert, Berkeley, Burke, Cantillon, Comte, Croce, Durkheim, Ferguson, Galiani, Godwin, Grotius, Hobbes, Hume, Hutcheson, Locke, Mandeville, Mill, Owen, Pareto, Proudhon, Quesnay, Schumpeter, Simmel, Smith, Spence, Toynbee, Turgot és Veblen - gazdaságfilozófiai írását találhatjuk meg. Az eredeti mûvek mellett a gyûjtemény témákhoz, gondolkodókhoz kapcsolódó másodlagos irodalmat is tartalmaz:

http://socserv2.socsci.mcmaster.ca/~econ/ugcm/3ll3/

A WWW Resources in Philosophy of Mind and Cognitive Science címe mindent elárul a gyûjtemény tartalmáról. Minthogy a kognitív tudomány legfeljebb néhány évtizedes múltra tekinthet vissza, a gyûjtemény elsõsorban az utóbbi évtized kurrens irodalmát öleli fel:

http://www.hku.hk/philodep/www/mind.htm

A tudományfilozófia és a tudománytörténet mûvelõi számára nyújt hasznos kiindulópontot a Classic Papers from the History of Chemistry (and Some Physics too) címû gyûjtemény:

http://dbhs.wvusd.k12.ca.us/Chem-History/Classic-Papers-Menu.html

A tudományfilozófiai és tudománytörténeti munkákat is tartalmazó WWW Virtual Library for the History of Science, Technology & Medicine a Melbourne-i Egyetem szerverén található:

http://www.asap.unimelb.edu.au/hstm/hstm_alphabetical.htm

Elsõsorban az angol és amerikai irodalomelmélet és az esztétika témakörébe nyújt bevezetést a Literary Theory címû gyûjtemény. Az angolszász szerzõk mellett kisebb számban megtalálhatóak még német, francia, olasz és más esztéták angol fordításban megjelent munkái is:

http://collections.chadwyck.com/lithe/glossary/htxview?template=basic.htx&content=frameset.htx

A Mauthner-Gesellschaft: Verein der Sprachkritiker honlapja a nyelv és a gondolkodás viszonyának filozófiai bemutatására törekszik. A honlap nem egyszerûen csak egy gyûjtemény, hanem enciklopédikus feldolgozása azoknak az ismeretelméleti megalapozású irányzatoknak, amelyek a nyelvfilozófiában vélik megtalálni az elsõ filozófiát (philosophia prima), mint a filozófiai gondolkodás, a tudományos tevékenység és a hétköznapiság közös alapját. A honlap megjelenése azt mutatja, hogy készítõinek világos és átgondolt elképzelései vannak a digitális írásbeliség mibenlétérõl. A világháló egyik legjobb filozófiai honlapja:

http://www.weltkreis.com/mauthner.html

 


Filozófiai szövegek a hálón

Filozófiai szövegeket, klasszikusokat és modern tanulmányokat egyaránt bõven találhatunk az Interneten, s a késõbbiekben a különbözõ szövegfeldolgozó projektek révén bizonyára tovább fog növekedni a számuk. Több helyen megindultak olyan nagy, általános szöveggyûjtési programok, amelyekben a filozófiai klasszikusainak szövegei is felbukkannak. Azonban arra is rá kell mutatnunk, hogy - különféle szerzõi jogi és pénzügyi akadályok miatt - a 20. századi filozófiai irodalom elõfordulása szinte véletlenszerû. Miközben egyre teljesebb a 20. század elõtti filozófiai mûvek kínálata, s miközben egyre több kortárs filozófiai tanulmány és könyv jelenik meg a világhálón, a 20. század filozófiája alulreprezentált. Persze itt sem teljesen reménytelen a keresés; az egyetemi sillabuszok irodalomjegyzékei kincseket rejthetnek. Kiemelkedik e projektek közül a Project Gutenberg és az Oxford Text Archive. Filozófiai vonatkozású mûvekkel, valamint a magyar “szövegvagyonnal” kapcsolatban a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) utalói és szövegállományai a leginkább használhatóak.

http://www.mek.iif.hu/

Elektronikus szövegek gyûjteményei

A témával kapcsolatos hivatkozásokat minden, az eddigiekben már ismertetett nagyobb filozófiai nyitólapon megtaláljuk, mégis kiemelkedik az említett Peter Suber-féle kalauz (“Philosophy Etext”), továbbá a bristoli, az APA.


A nagyobb szövegarchívumok mindegyike nem pusztán a szövegek elérését (olvasását) teszi lehetõvé, hanem a szövegekben elõforduló terminusok különbözõ szempontok szerinti keresését, egyáltalában véve a különféle textológiai mûveleteket is.

Az egyik legjobb európai elektronikus könyvtár a svájci ATHENA. Az ATHENA számos speciális gyûjtõkörrel rendelkezik. Francia és svájci filozófusok munkái után kutatva célszerû itt kezdeni. A könyvtár utal az egyes munkák különbözõ elektronikus publikációira, ezek közül kiválaszthatjuk a számunkra megfelelõ kiadást és szövegformátumot:

http://un2sg4.unige.ch/athena/html/athome.html

A Gutenberg Project német verziója többek között Burckhardt, Engels, Freud, Hegel, Herder, W. Humboldt, Kant, Leibniz, Lessing, Mendelssohn, Novalis, August Wilhelm Schlegel, Friedrich Schlegel és Schopenhauer mûveit is tartalmazza:

http://gutenberg.aol.de/

Az Alex Catalogue of Electronic texts a kaliforniai Berkeley Egyetem szerverén érhetõ el. Az angol és amerikai irodalom mellett a gyûjtemény filozófiai része is igen gazdag. Bár készítõjét nem elsõsorban egy digitális könyvtár létrehozása vezérelte, hanem a tudományos és az esztétikai megértés közös kognitív alapjainak, az arscience-nek demonstrálása, de mint elektronikus könyvtár mégis kitûnõ:

http://sunsite.berkeley.edu/~emorgan/texts/philosophy/

A francia filozófusok - Diderot, Voltaire, és mások - munkái számos francia, svájci és amerikai szerveren megtalálhatóak. Ezek közül a kissé fellengzõs címet viselõ Bibliotheque Universelle-ben kilencven francia szerzõnek 267 mûve található:

http://cedric.cnam.fr/ABU/BIB/index.html

A Francia Nemzeti Könyvtár (BNF) Gallica gyûjteménye 80.000 francia elektronikus dokumentumot tartalmaz. Ennek a digitális könyvtárnak része a Gallica Classique, amely az 5. századtól a 18. századig tartalmazza a francia filozófia, irodalom és tudomány fontos mûveit. Az egyes mûvek általában HTML-formátumúak, de számos könyvritkaság fakszimiléjét is megtalálhatjuk:

http://gallica.bnf.fr/

http://gallica.bnf.fr/classique/

A már említett ATHENA különgyûjteményében, az Athena Françaisban francia és svájci francia filozófiai munkákat találunk:

http://un2sg4.unige.ch/athena/html/fran_fr.html

Az Ulrich Harsch által készített és fenntartott Bibliotheca Augustana digitális gyûjtemény része a Bibliotheca Latina, Bibliotheca Graeca, Bibliotheca Germanica, Bibliotheca Anglica, Bibliotheca Gallica és a Bibliotheca Italica. Az egyes gyûjteményekben megtalálhatjuk például Arisztotelészt görögül, Descartes Regulae-it latinul, vagy Vicot Scienza nouvá-ját olaszul:

http://www.fh-augsburg.de/~harsch/a_summa.html

A Logos Group elektronikus könyvtára több mint 100 nyelven 16.156 mûvet - köztük több száz filozófiai munkát - tartalmaz:

http://www.logos.it/literature/literature.html

E-folyóiratok

Az elektronikusan vagy elektronikus változatban is megjelenõ filozófiai periodikák jegyzékét minden említett nagyobb link-gyûjtemény tartalmazza (Suberé különösen). Ezek egy része valódi elektronikus lap, mások igazából Web-szerverek, s megint mások inkább moderált levelezõ listák. A Yahoo-n a következõ helyen tájékozódhatunk folyóiratokkal kapcsolatosan:

http://dir.yahoo.com/Arts/Humanities/Philosophy/Journals/

Az Eidos Journal, a The Electronic Journal of Analytic Philosophy és más lapok utalóit itt találjuk:

http://www.phil.indiana.edu/ejap/

Az egyik legnagyobb elektronikus folyóirat-gyûjtemény a Cambridge University Library elektronikus információs szolgálata által összeállított folyóirat-katalógus:

http://www.lib.cam.ac.uk/InformationServices/intro.html

Viszonylag új a Central European University elektronikus folyóirat-katalógusa. A katalógus a Committee on Institutional Cooperation (CIC) kezdeményezéseként létrehozott Electronic Journals Collection (EJC) része. Az EJC-t az szervezethez tartozó egyetemek és a CICNet, Inc. tagjai gondozzák. Ezért a világháló több szerverén is elérhetõ:

http://www.library.ceu.hu/libmain.htm

A NewJourWel.html-t Ann Shumelda Okerson (Yale University) és James J. O'Donnell (University of Pennsylvania) hozta létre és folyamatosan bõvítik. Jelenleg a folyóirat-katalógus 8.993 címet tartalmaz:

http://gort.ucsd.edu/newjour/

Hasonlóan jó elektronikus folyóirat-gyûjtemény található a State Library of Colorado szerverén:

http://www.coalliance.org/ejournal/

Jól használható a Katharina Klemperer által összeállított és fenntartott Electronic Journals: A Selected Resource Guide is:

http://www.harrassowitz.de/ms/ejresguide.html#Journals

Az AltaVista-n a filozófiai folyóiratok jegyzéke ugyancsak gazdag:

http://looksmart.altavista.com/cgi-bin/query?pg=dir&tp=Library/Humanities/Philosophy&crid=53880

Különleges hely az IPPE (International Philosophical Preprint Exchange) Japánban, amelyet a Chiba University üzemeltet, s a szakemberek tanulmányainak gyors elérését és cseréjét szolgálja:

http://www.L.chiba-u.ac.jp/IPPE.html/

Hogy egy európai folyóiratot is kiragadjunk, íme a német Deutsche Zeitschrift für Philosophie elérési címe:

http://www.vchgroup.de/akademie-verlag/office/dzphil/

A Postmodern Culture címû folyóirat elérésének ismerete sem haszontalan, hiszen az egyik elsõ szakfolyóirat volt, amely csak elektronikus verzióban jelent meg:

http://jefferson.village.virginia.edu/pmc/

Magyar nyelvû elektronikus filozófiai szaklapot teljes szövegállománnyal - néhány ígéretes kezdeményezéstõl eltekintve - egyelõre nem találhatunk a hálón, de sok olyan, eredetileg nyomtatásban megjelenõ folyóirat elérhetõ, amelyek filozófiai jellegû publikációkat is tartalmaznak. Az Interneten magyar nyelven megjelenõ lapokról jó áttekintést ad az SZTE Egyetemi Könyvtár és a MEK elektronikus folyóirat-gyûjteménye:

http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/address/folyoirat/magyara.html
http://www.mek.iif.hu/porta/virtual/magyar/efolyir

Az önmagát filozófiai és mûvészeti folyóiratként meghatározó Gondolat-Jel a maga elektronikus galériájával a kivételes és ígéretes vállalkozások közé tartozott:

http://www.cab.u-szeged.hu/local/gondolatjel/gond.html

Néhány nyomtatásban megjelenõ magyar nyelvû filozófiai periodika egyes számainak szövegállományát, vagy annak legalább az ismertetését le tudjuk tölteni a hálózatról. Egy-két példa ízelítõül:

A veszprémi Pro Philosophia Füzetek elérése:

http://www.c3.hu/~prophil/

A Kellék címû kolozsvári filozófiai periodika számai letölthetõ formátumban megtalálhatóak az alábbi honlap “Filozófiai irodalom” alkönyvtárán belül:

http://www.arts.u-szeged.hu/doktar/filo.html

A debreceni Vulgo címû bölcseleti folyóirat megjelent számainak szövegállománya részben ugyancsak megtekinthetõ:

http://www.extra.hu/vulgo/

A Polányi Mihály Szabadelvû Filozófiai Társaság folyóirata a Polanyiana szintén elérhetõ a hálózaton:

http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/

Bár teljes szövegállományt nem ad, de a Klasszikus Filozófia Barátainak Egyesülete által kiadott Existentia címû bölcseleti folyóirat megjelent számainak tartalomjegyzékei (az egyesület más kiadványainak ismertetésével és szövegrészletekkel egyetemben) ugyancsak elérhetõ:

http://www.kfki.hu/~ferenczi/Societas_html/

Filozófiai lexikonok és enciklopédiák

A világhálón számos filozófiai lexikon, enciklopédia és filozófiai szótár van. Ezek között megtalálhatjuk az eredetileg papírra nyomott enciklopédiák és lexikonok elektronikus változatait és az újfajta, folyamatosan fejlesztett elektronikus enciklopédiákat és lexikonokat is. Az Interneten ez utóbbiak képviselik a társasírásnak, a tudás megjelenítésének és folyamatos átírásának izgalmas kísérleteit. A dinamikus enciklopédiák szócikkeit szakértõk különféle csoportjai gondozzák, folyamatosan javítják és frissítik, illetve új szócikkekkel és utalásokkal egészítik ki. Ezek az enciklopédiák, mint annyi más, a tudást létrehozó és gyarapító kezdeményezés a világhálón, altruista tudományos vállalkozások.

A Catholic Encyclopedia a hagyományos enciklopédiák közé tartozik. Ez valójában az 1917-es kiadás digitalizált, HTML-változata. Filozófiai szócikkei színvonalasak, informatívak, de mint a kiadás idõpontja is jelzi, sokszor elavultak:

http://newadvent.org/cathen/

A San Francisco-i Stanford Egyetem Stanford Encyclopedia of Philosophy-je a világháló egyik elsõ és egyik legjobb dinamikus enciklopédiája. A szócikkek önálló tanulmányok, gazdag keresztutalókkal és szakirodalommal. Folyamatosan készül és bõvül:

http://plato.stanford.edu/

A The Internet Encyclopedia of Philosophy szintén dinamikus enciklopédia. A szócikkei alapvetõen három forrásból származnak: 1) a hálón fellelhetõ, köztulajdonban lévõ filozófiai tanulmányokat vesz át; 2) egyetemi filozófiai sillabuszokat használ fel; és 3) önkéntes filozófusok eredeti, az enciklopédia számára írt szócikkeit tartalmazza. A szerkesztõ hosszú távú célja, hogy az enciklopédia csak eredeti szócikkeket tartalmazzon:

http://www.utm.edu/research/iep/

Az MIT Encyclopedia of the Cognitive Sciences (MITECS) a kognitív tudomány egészét felölelõ enciklopédikus jellegû kézikönyv. Szócikkei rövidek, lényegretörõk, gazdag szakirodalmi utalásokkal rendelkezik:

http://cognet.mit.edu/MITECS/

Az Encéphi francia nyelvû dinamikus filozófiai enciklopédia, amelyet önkéntesek írnak és folyamatosan bõvítenek:

http://www.cvm.qc.ca/encephi/cadres.htm

A német nyelven megjelent lexikonok és enciklopédiák közül jól használható a PhilLex és a Philosophenlexikon.de:

http://www.pyrrhon.de/phillex/

http://www.philosophenlexikon.de/index.htm

A Dictionary of Philosophical Terms and Names filozófiai fogalmak magyarázó szótára kiegészítve filozófus életrajzokkal:

http://www.philosophypages.com/dy/

Andrew Chrucky Meta-Encyclopedia of Philosophy-ja nem önálló munka, hanem egy kifinomult keresõrendszer, amely lehetõvé teszi számunkra, hogy egyidejûleg keressünk a Internet Encyclopedia of Philosophy, a Stanford Encyclopedia of Philosophy, a Dictionary of the Philosophy of Mind, az Ism Book, a Catholic Encyclopedia, a Dictionary of Philosophical Terms and Names és az Encyclopedia of Philosophy of Education szócikkei között:

http://www.ditext.com/encyc/frame.html


Bibliográfiai információk

Az eddig ismertetett összeállítások szinte mind tartalmaznak speciális intézményi bibliográfiákat (például az ott folyó kutatómunkával kapcsolatban), vagy egyes témák, illetve filozófusok mûködéséhez illeszkedõ szakirodalmi anyagokat. Különösen jó összeállítást hoz Suber kalauza:

http://www.earlham.edu/suber/philinks.htm#bibliographies

Kitûnõ bibliográfiai anyagot ad a Rice University (Texas) filozófiai gophere is:

gopher://riceinfo.rice.edu:70/00/Subject/RelPhil/

Könyvtárkatalógusok, szakirodalmi adatbázisok

Az Internet világában még ma is imponáló helyet foglalnak el az elektronikus könyvtári katalógusok. Egyik legjobb világméretû összeállításuk a kanadai Peter Scott nevéhez fûzõdik, a HYTELNET, ahol országok szerinti csoportosításban találhatjuk a különféle katalógusokat, bibliográfiai szolgáltatókat. Ez a rendszer sok helyütt elérhetõ puszta telnetes bejelentkezéssel (pl. telnet://sol.cc.u-szeged.hu, login: hytelnet, password: Enter), de a legaktuálisabb maga a kanadai szerver, amely már WWW felületen is használható:

http://library.usask.ca/hytelnet/

A világ Web-felületen is elérhetõ, könnyen kezelhetõ katalógusairól az NCSU összeállítása tájékoztat legjobban, nagy indexbe foglalva az utalókat:

http://www.lib.ncsu.edu/staff/morgan/alcuin/wwwed-catalogs.html

Két hatalmas könyvtári rendszert külön is kiemelünk. A Library of Congress Online Catalog mintegy 12 millió könyv, folyóirat, elektronikus dokumentum, kézirat és hanganyag adatait tartalmazza, benne filozófiai vonatkozásokkal. Az online katalógus speciális szolgáltatásai segítségével önálló bibliográfiákat, könyvjegyzékeket is készíthetünk:

http://lcweb.loc.gov/catalog/

A kaliforniai MELVYL rendszer kevésbé ismert, pedig az óriási egyesített adatbázis egyetlen keresõfelületen teszi elérhetõvé legalább 30 nagy kaliforniai könyvtár (Berkeley, Stanford, UCLA, stb.) közös katalógusát, bennük természetesen a filozófiai mûvekkel:

telnet://melvyl.ucop.edu/

http://www.melvyl.ucop.edu/

Az Université de Paris-1 szerverén található a Marielle Bernicot és Hubert Arvet-Thouvet által készített francia filozófiai mûvek bibliográfiája, a Publications avant 1970 és a Publications apres 1970:

http://panoramix.univ-paris1.fr/UFR10/Bibliotheque/catalogueBleuTitres.html

http://panoramix.univ-paris1.fr/UFR10/Bibliotheque/catalogueVertAuteurs.html

A hazai könyvtári rendszerekrõl, online katalógusokról és adatbázisokról jól informál a HUNOPAC oldal:

http://www.mek.iif.hu/porta/virtual/magyar/opac.htm

Az SZTE BTK Filozófia Tanszéke és az SZTE Társadalomelméleti Gyûjteménye által létrehozott Magyar nyelvû filozófiai irodalom adatbázisa régebbi és kurrens filozófiai szakirodalomról tájékoztat, folyamatos fejlesztés alatt áll, de már jelenlegi állapotában is mintegy 17.000 bibliográfiai tételre vonatkozóan teszi lehetõvé a szerzõ, cím, illetve részben a tárgyszó szerinti keresést. Az adatbázis a késõbbiekben a hazai filozófiai szakirodalom lehetõ legteljesebb megjelenítésére törekszik:

http://brs.bibl.u-szeged.hu/cgi-bin-akos/brs.pl?dbname=FILO

Az SZTE Társadalomelméleti Gyûjteményének honlapján “Filozófiai irodalom” címszó alatt régebbi magyar nyelvû filozófiai periodikák repertóriumai és szakirodalmi bibliográfiák is megtalálhatóak:

http://www.arts.u-szeged.hu/doktar/filo.html

Könyvkiadók, könyves adatbázisok

Ma már a könyvkiadók prospektusai (sokszor tematikusan is!) elérhetõek az Interneten, de talán még izgalmasabbak a kiadói retrospektív adatbázisok. Az APA, a Johns Hopkins és a hamburgi egyetem ismertetett rendszerei mind-mind adnak utalót ehhez, de jó gyûjtemény itthon a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának kiadói linkgyûjteménye is:

http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/infkvt/beszerzes.html

Itt megtalálhatóak a Springer, a Cambridge UP és a nagy amerikai egyetemi kiadók nyitóoldalainak utalói, melyekbõl tájékozódhatunk a frissen kiadott filozófiai mûvekkel, CD-ROM-okkal kapcsolatosan, sõt a kiadói honlapok adott esetben elektronikus levél útján a megrendelést is lehetõvé teszik.

Filozófiai kiadványokkal kapcsolatos tájékozódás tekintetében érdemes kiemelnünk az amerikai Philosophy Documentation Center honlapját, amely alaposan informál filozófiai kiadványokkal, bibliográfiákkal, CD-ROM-ok katalógusaival, nyomtatott és elektronikus folyóiratok szövegállományaival kapcsolatban, külön keresõrendszerrel megkönnyítve a filozófiai könyvekkel kapcsolatos tájékozódást, s mintegy 130 kiadó frissen megjelenõ köteteinek az adatait is tartalmazza, amelyek alapján akár postai megrendelést is kezdeményezhetünk:

http://www.bgsu.edu/offices/phildoc/

S ha már a kiadóknál tartunk, semmiképpen se hagyjuk ki az Oxford University Press honlapját, amely természetesen szintén gazdag filozófiai kínálattal rendelkezik:

http://www.oup.co.uk/

Továbbá említést kell tennünk a Blackwell Publishers honlapjáról, amelyen belül rálelhetünk olyan elektronikusan is megjelenõ filozófiai periodikákra (mint például a Philosophical Books), amelyek rendszeresen szemlézik és recenzálják a különbözõ nyelveken megjelenõ filozófiai könyveket.

http://www.blackwellpublishers.co.uk/

Nem hagyhatjuk ki a sorból a virtuális könyvesboltok kínálatát sem, ezek közül talán a legnagyobb az Internet Book Shop, amely keresõrendszere által könnyen rátalálhatunk a keresett szerzõre és/vagy mûre, s ha pénztárcánk is bírja, vásárolhatunk is:

http://www.bookshop.co.uk/hme/hmepge.asp

Végezetül nem árt ismerni a Könyvkeresõt, az elsõ és legteljesebb magyar könyves adatbázist, amely az 1992-óta Magyarországon megjelent könyvekkel kapcsolatosan teszi lehetõvé a keresést szerzõ, cím és kulcsszó alapján. Az adatbázis célja, hogy a kiadványokkal, kiadókkal, terjesztõkkel kapcsolatos valamennyi információ könnyedén visszakereshetõ legyen:

http://www.konyvkereso.hu/