1. Paál Árpád: Emlékirat a semleges, független székely államról. (Székelyudvarhely, 1919. január 13.) A székelyudvarhelyi Haáz Rezsõ Múzeum Paál Árpád hagyatékában lévõ eredeti kézirat, PÁH, Ms. 7651/153, f. 19 Egyébként emlékiratában azt írja Paál, hogy a román politikusok a székelyek "édesgetésén dolgoznak", ezért önkormányzatot ígérgetnek nekik. Mint majd késõbb szó lesz róla, ugyanez történt 1945-46-ban is... Az udvarhelyi impériumváltásról lásd Bárdi Nándor: Impérimváltás Udvarhelyen 1918-1920. AETAS, 1993. 3. sz. 76-118.

2. A fontosabb tervezetek: Paál Árpád: Emlékirat a semleges, független székely államról, 1918. (PÁH, Ms. 7651/153); Kozmosz: A székelység tanügyi önkormányzatához. Magyar Kisebbség, 1927. 7. sz. 259-261., 8. sz. 293-295.; Tusa Gábor: A székely vallási, és tanügyi autonómia. Minerva Rt., Kolozsvár, 1930.; Paál Árpád: Törvény a székely közületek közmûvelõdési önkormányzatáról, a Párizsban 1919. december 19-én kötött nemzetközi szerzõdés 11. cikke alapján. Kolozsvár, 1931. november 8. (korrektúra példány). A dokumentum egy fénymásolt példánya a SZTE Társadalomelméleti és Kortörténeti Gyûjteményében található 4470. sz. alatt.; Papp József: Az erdélyi székelyek vallási és tanügyi önkormányzata. Magyar Kisebbség, 1931. 8. sz. 283-289., 9. sz. 324-332., 10. sz. 364-369.; Balogh Arthur: A székely vallási és tanügyi önkormányzat. Erdélyi Múzeum, 1931. 10-12. sz. 341-354.; Mikó Imre: A székely közületi kulturális önkormányzat. Kolozsvár, 1934. (Az erdélyi kérdés megoldására a két világháború közt született tervezeteket, javaslatokat Bárdi Nándor gyûjtötte össze.)

3. Közli: Nagy Lajos: A kisebbségek alkotmányjogi helyzete Nagyromániában. Minerva Rt., Kolozsvár, 1944. 209. A gyulafehérvári határozatot egyébként a iaºi-i román kormány egyenes utasítására hozták, pillanatnyi taktikai megfontolásból! (A két világháború közti vitákról ugyancsak Nagy Lajos számol be.)

4. Közli: Nagy, i. m. 219.

5. Erdélyi [Balázs] Sándor: Az autonómia eszméje a magyar kisebbség körében a királyi Romániában. H. é. n., gépelt kézirat, 2. SZTE Társadalomelméleti és Kortörténeti Gyûjteménye, Ms. 2405.

6. Amerikai béketervek a háború utáni Magyarországról. Az Egyesült Államok Külügyminisztériumának titkos iratai 1942-1944. (Szerkesztette, a bevezetõt és a jegyzeteket írta: Romsics Ignác.) Typovent, Gödöllõ, 1992., és Pax Britannica. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról 1942-1943. (Az iratokat közli, a bevezetõt és a jegyzeteket írta: Bán D. András.) Osiris, Bp., 1996.

7. Romsics, i. m. 27.

8. Romsics, i. m. 187., 189., 206., és Bán, i. m. 160-163.

9. Lásd: Transzilvanszkij voprosz. Vengero-rumünszkij territorialnüj szpor i SzSzSzR 1940-1946. Dokumenti. (Red.: T. V. Volokimina, T. M. Iszlamov.) Rosszija, Moszkva, 2000.

10. A feljegyzést - a külügyminisztérium Béke-elõkészítõ Osztálya iratanyagában fellehetõ másolat alapján Fülöp Mihállyal közösen adtuk közre a Revízió, vagy autonómia? Iratok a magyar-román kapcsolatok történetérõl (1945-1947) c. kötetünkben. (Teleki László Alapítvány, Budapest, 1998., 61-62.) Az, hogy a dokumentum szerzõje Márton Áron, csak akkor vált bizonyossá, amikor a Miniszterelnökség III., Kisebbségi és Nemzetiségi Osztálya (a továbbiakban: Me KNO) iratanyaga is kutathatóvá vált, és ennek köszönhetõen rábukkantam a jelentés eredeti példányára, amelynek tetején kézzel az alábbi feljegyzés olvasható: "Márton Áron püspök Pakots helytartón keresztül küldött javaslata, illetve jelentése." Lásd: Magyar Országos Levéltár Jelenkori Gyûjtemény (a továbbiakban: MOL) XIX-A-1-n, 1. doboz, "Z" 643, 1945. IX. 26.

11. Mai szemmel nézve talán érthetetlen ez az elkeseredés, azonban nem egyedülálló. A Bihar megyei Szalárd község lakosai, nagyjából a fenti jelentés megírásával egy idõben a San Franciscóban ülésezõ nemzetközi konferenciától azt kérték, hogy Erdély ne tartozzon Romániához, inkább legyen "a Szovjetunió független tagja"! Lásd: Domány András könyvismertetõjét: "A Szovjetuniónak nem érdeke egy erõs Magyarország". Titkos szovjet dokumentumok az erdélyi kérdésrõl. Mozgó Világ, 2000. 8. sz., 14.

12. MOL, a Külügyminisztérium Béke-elõkészítõ Osztálya iratai (a továbbiakban: Küm BéO), XIX-J-1-a, 61. doboz, IV-136. csomó, 40.945/Be.-1945.

13. Fülöp-Vincze, i. m. 199.

14. MOL Küm BéO XIX-J-1-a, 61. doboz, IV-136. (Erdélyi Magyar Népi Szövetség-csomó), 1062/Bé.-1946. (Gyallay-Pap Domokos 1946. április 13-i jelentése.)

15. Tusa Gábor: A székely vallási és tanügyi autonómia. Minerva Rt., Kolozsvár. 1930. 16.

16. 1945 nyarán és õszén két figyelemre méltó dolgozat készült: Bodor György: Az önálló Erdély, és Rónai András: Erdély (Memorandum) címû munkái. Mindkettõ lelõhelye: Hadtörténeti Intézet Levéltára, a Hadügyminisztérium Béke-elõkészítõ Bizottsága iratai (a továbbiakban: HIL Hm BéB) A/XIV/14., 7. doboz, 362-366., és MOL Küm BéO XIX-J-1-a, 63. doboz, IV-149 csomó, 40.978/Bé.-1945

17. A magyar határtervezetekrõl bõvebben lásd: Fülöp-Vincze i. m., valamint Vincze Gábor: Álmodozások kora. Tervek, javaslatok az "erdélyi kérdés" megoldására 1945-46-ban. Limes, 1997. 2. sz. 59-81.

18. A "Szerzõdés a nemzetiségekhez tartozók jogairól" címû tervezetet Flachbart Ernõ és Gajzágó Ferenc készítették el. Lelõhelye: MOL Me KNO XIX-A-1-n, 5. doboz, "Z" 2556/1946. A tervezet hátterét Fülöp Mihály vázolta fel: A kisebbségi kódex. Külpolitika 1989. 2. sz. 106.

19. A tárgyalási tervezetet közli: Fülöp-Vincze, i. m. 454-458.

20. Véleményünk szerint Teleki Géza tulajdonképpen a Márton Áron-csoport nevében szólalt fel, annak álláspontját képviselte. (A gyulafehérvári püspök és társai bízták meg azzal, hogy Gyöngyösi János külügyminiszter helyett õ képviselje "a nagyhatalmak illetékes képviselõi elõtt" az erdélyi magyarság érdekeit.)

21. MOL Me KNO XIX-A-1-n, 7. doboz, "Z" 2101-1946.

22. A korabeli lapokban nincs nyoma ennek, de valószínû, hogy Demeter arra az elaborátumra utalt, melyet föntebb már ismertettünk.

23. Albrecht Ferencnek két változatban maradt fenn a tervezete. A rövidebb változat "Az önálló Erdély. Az önálló erdélyi állam vázlatos elképzelései, mint az erdélyi kérdés egyik megoldási módja" címet viseli. Egy-egy példánya megtalálható a Me KNO és a Küm BéO iratanyagában. (XIX-A-1-n, 7. doboz, "Z" 2101-1946, és XIX-J-1-a, 63. doboz, IV-149, 1463/Bé. Ez utóbbit közölte: Fülöp-Vincze, i. m. 442-443.) Egy, az elõzõnél bõvebb változatra, amely "Erdély autonómiája" címet viseli, ismeretlen személy ráírta: "A megbeszélést képezõ tanulmány. Gyenge!" Lelõhelye: HIL Hm BeB, A/XIV/15, 7. doboz, 374-382., valamint A/I/26., 2. doboz, 363-370. (Ez utóbbi példányon ismeretlen kéztõl származó javítások találhatóak.)

24. MOL, a Belügyminisztérium Törvényelõkészítõ Osztálya iratai (a továbbiakban: Büm TeO), XIX-B-1-c 15. doboz, 85. tétel, Feljegyzés a béke-elõkészítõ osztályok számára, 1946. június 22. 70.127/1946.

25. Az ismertebb jogi, kisebbségi-nemzetiségi szakértõk közül hadd említsük meg Demeter Bélát, Albrecht Ferencet, Balás Gábort, Bibó Istvánt, Bodor Györgyöt, Flachbart Ernõt, Gajzágó Lászlót, Hegedûs Nándort, Mester Miklóst, Mikó Tibort, Pásint Ödönt, Rónai Andrást, Takácsy Miklóst.

26. MOL Küm BéO, XIX-J-1-a, 63. doboz IV-148. tétel, 41.365/1945.I.M.VII.

27. Magyar vezényleti nyelvû alakulatok felállítását a román hadseregen belül az MNSz Észak-Erdélyi Végrehajtóbizottsága 1945. március 18-i felhívása is tartalmazza.

28. HIL Hm BeB, A/XIV/15, 7. doboz, 19-21.

29. MOL Büm TeO, XIX-B-1-c 15. doboz, 85. tétel, "Az autonóm Székelyföld területe".

30. MOL Büm TeO, XIX-B-1-c 15. doboz, 85. tétel, Mikó Tibor 1946. július 9-i feljegyzése.

31. MOL Büm TeO, XIX-B-1-c 15. doboz, 85. tétel, 1946/II. BM.

32. MOL Me KNO, XIX-A-1-n, 5. doboz, "Z" 2675/1946., 46.558-1946.I.M.VII.

33. MOL Me KNO, XIX-A-1-n, 5. doboz, "Z" 2675/1946. (A lap alján ismeretlen személy megjegyezte: "Sajnos az általános kisebbségvédelmi szerzõdés már eldönti a kérdést. Erdély egyéb részeiben is a magyar iskoláknál ez a szabály van felállítva. Nehéz volna a Székelyföldön mást kívánni…"

34. MOL Me KNO, XIX-A-1-n, 5. doboz, "Z" 2675/1946.

35. MOL Me KNO, XIX-A-1-n, 5. doboz, "Z" 2675/1946.

36. HIL Hm BeB, A/I/1-14, 1. doboz, 190.

37. MOL Me KNO, XIX-A-1-n, 5. doboz, "Z" 2695/1946.

38. MOL Me KNO XIX-A-1-n, 5. doboz, "Z" 2708.

39. MOL Me KNO XIX-A-1-n, 7. doboz, "Z" 2101-1946.