A nyelvhasználat és a hatalom, a nyelvhasználat és az ideológia
összefüggéseit vizsgáló, évente megrendezett konferenciát
2005 szeptemberében indítottuk útjára. A lehetséges kutatási
irányok közül a mindenkori hatalom és a média viszonyának, illetve a
nyelvtudomány ideologikus beágyazódottságának vizsgálatára a nemek
szerinti megkülönböztetés nyelvhasználatban tettenérhető
összefüggéseit választottuk.
Az első konferencia "A nő helye a magyar
nyelvhasználatban" címmel a szexizmus ideológiájának feltárására
irányuló kutatómunka hazai eredményeit tekintette át.
2006-ban a hétköznapi élet számtalan területén jelenlévő társadalmi
gyakorlat, a nő, a női(es)ség sztereotipikus
megjelenítésének, értelmezésének számtalan módját elemeztük.
Az idén is folytatjuk azt a hagyományt, hogy a korábbi konferenciákon kialakult vitákból körvonalazódó
tematikát járjuk körül, s reményeink szerint továbbra is kettős céllal születnek majd előadásaink.
Egyrészt a hétköznapi élet társadalmi gyakorlatai során használt "nő"/"férfi" kategória jelentése és a reflektáló
tényeleges tapasztalata között fennálló konfliktusos viszony értelmezését szeretnénk körüljárni.
Másrészt szeretnénk kritikusan újragondolni azt is, meddig mehet el a feminista igényű elemzés (nyelve),
milyen korlátai lehetnek/lehetnének az egyes tudományágakban az absztrakciónak. Miként lehetséges a személyes
hitelesség és a tudományos igényű általánosítás között feszülő ellentmondás feloldása?
A harmadik konferenciára olyan előadásokat várunk,
- amelyek az élet különféle területeiről származó szövegekben és
vizuális reprezentációkban megjelenő "női"/"férfi" identitás sajátosságait vizsgálják,
- amelyek a megjelenítés és az adott női közösségek élettapasztalatainak egymáshoz való viszonyát elemzik,
- amelyek saját beszédmódunkat vizsgálják abból a szempontból, hogy
tudatosan beépítjük-e, vizsgáljuk-e a társadalomban kutatóként
elfoglalt helyünket, megélt életutunk relevanciáját a kutatás különböző
szakaszaiban.
Ez utóbbi kapcsán arra keressük a választ, hogy elemzéseinkben, kritikáinkban miként és mikor élünk, illetve mikor
nem élünk a "tapasztalatra" való hivatkozással,
illetve ennek révén kinek, milyen "nőnek"/férfinak" lesz egyáltalán tapasztalata. Kísérletet teszünk tehát az
életútra, a tapasztalatra hivatkozás során előálló kutatott és kutató nő/férfi-identitás
határmezsgyéjén észlelhető dinamika feltérképezésére.
|