A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁJÁNAK SZABÁLYZATA
A Szegedi Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájának munkáját „A Szegedi Tudományegyetem Doktori Képzés és Doktori Fokozatszerzés Szabályzata” című, 2007. július 30-án hatályba lépett szabálygyűjtemény határozza meg. A fenti szabályzat alábbiakban hivatkozott pontjai által a Történelemtudományi Doktori Iskola hatáskörébe utalt kérdéseket illetően az eljárás a következő:
Ad
A Történelemtudományi
Doktori Iskola egyes programjai saját hatáskörükben programtanácsot szerveznek.
A programtanács vezetője a program vezetője. A programtanács joga és feladata
az adott programban történő oktatási és kutatási tevékenység szervezése és irányítása.
A doktori szigorlatok bizottságainak kijelölése és a szigorlatok lebonyolítása a Történelemtudományi Doktori Iskolán belüli egyes programtanácsok hatáskörébe tartozik.
A programtanácsok joga az egyes doktori bírálóbizottságok összeállítása, és gondoskodniuk kell a tézisek megfelelő helyre történő eljuttatásáról, beleértve a Történelemtudományi Doktori Iskola Tanácsát is.
Minden – az egyes programtanácsok jogkörébe tartozó döntésről – a programtanácsoknak tájékoztatási kötelezettsége van a Történelemtudományi Doktori Iskola vezetője felé.
Ad
Az Antikvitás Program kurzusai:
I. év 1. félév: 1. Bevezetés az ókortudományba I. Kollokvium. 2. Forrásolvasás. Gyakorlati jegy.
I. év 2. félév: 1. Bevezetés az ókortudományba II. Kollokvium. 2. Görög történetírás. Gyakorlati jegy.
II. év 1. félév: 1. Római gazdaság és társadalom. Kollokvium. 2. India korai története. Kollokvium.
II. év 2. félév: 1. Az Akhaimenidák története. Kollokvium. 2. Forrásolvasás. Gyakorlati jegy.
III. év 1. félév: 1. Ókori művelődéstörténet. Kollokvium. 2. Műhelyszeminárium. Gyakorlati jegy.
III. év 2. félév: 1. Kelet-nyugati kapcsolatok az ókorban. Kollokvium.
2. Műhelyszeminárium. Gyakorlati jegy.
A Medievisztika Program kurzusai:
I. év 1. félév: 1. Középkori államtörténet (különös
tekintettel a magyar államtörténetre). Heti 2 óra, kollokvium. 2. Latin
forrásszövegek olvasása és elemzése. Heti 2 óra, gyakorlati jegy.
I. év 2. félév: 1. Középkori művelődéstörténet (különös tekintettel a magyar művelődéstörténetre). Heti 2 óra, kollokvium. 2. Latin forrásszövegek olvasása és elemzése. Heti 2 óra, kollokvium (záróvizsga).
II. év 1. félév: 1. Hungaro-Slavica vagy Hungaro-Orientalia. Heti 2 óra, kollokvium (választható a dolgozat témájának megfelelően).
II. év 2. félév: 1. Hungaro-Byzantina. Heti 2 óra, kollokvium.
III. év 1. félév: 1. Paleográfiai gyakorlatok. Heti 2 óra, gyakorlati jegy.
2. Műhelyszeminárium. Heti 2 óra, gyakorlati jegy.
III. év 2. félév: 1. Művészettörténet, régészet vagy néprajz. Heti 2 óra, kollokvium.
2. Műhelyszeminárium. Heti 2 óra, gyakorlati jegy.
A Modernkor (Új- és Legújabbkor) Program kurzusai:
Az Egyetemes és Magyar Történeti Alprogramok
kurzusai:
I. Kötelező kurzus: A magyar és egyetemes történetírás története. Négy féléves program. Heti 2 óra, kollokviumok. Két szemeszter az egyetemes, két szemeszter a magyar történetírás történetéből.
II. Kötelezően választható kurzusok (a kettő közül az egyik kötelező): 1. A XVI-XX. század „uralkodó eszméi”. Négy féléves program. Heti 2 óra, kollokviumok. 2. Nemzet és társadalom a modern korban. Négy féléves kurzus. Heti 2 óra, kollokviumok.
III. Szabadon választható speciális kollégiumok: Listáját a hallgatók kutatási témáinak igényei szerint állítják össze. Szabadon választható kurzus (előadás vagy szeminárium), legkorábban a 3. félévtől vehető fel, minimum 3 kurzust kell teljesíteni. Ezek gyakorlati jeggyel zárulnak.
IV. A hallgató kutatási tevékenysége: 1. Szakszeminárium („műhely”): heti 4 óra, a kutató- munka módszertani, szakirodalmi megalapozása a kutatómunkával összekapcsolt szervezett konzultáció. Gyakorlati jegy. 2. A kutatómunka ellenőrzése: a PhD-hallgatónak szemeszterenként dokumentálni kell kutatási témájában való előrehaladását (bibliográfia, kutatási jelentés, dolgozat, tanulmány, konferencián való részvétel, stb.). Gyakorlati jegy.
A néprajzi, folklorisztikai, kulturális antropológiai téma kurzusai:
I. Kötelező kurzus. Négy féléves program. Heti 2 óra, kollokvium.
Nemzet és társadalom az európai fejlődésben. Magyar néprajz. Az európai néprajz tudománytörténete. A magyar néprajz tudománytörténete. Magyar és összehasonlító etnológia és folklorisztika.
II. Kötelezően választható kurzusok (kettő közül az egyik kötelező). Négy féléves kurzus. Heti 2 óra, kollokvium.
A 16-20. századi magyar történelem fő kérdései. A gazdaság- és társadalomtörténet módszertana és historiográfiája. Életmód, társadalom és anyagi kultúra Magyarországon és a közép- és délkelet-európai térségben. A kulturális örökség feltárása, rögzítése és megalkotása Magyarországon és a közép- és délkelet-európai térségben. Vallás, kultusz, mentalitás, társadalom, a vallási kultúra történeti változásai és jelen helyzete. A folklór műveltség történeti rétegei, térbeli változatai Magyarországon és a közép- és délkelet-európai térségben.
III. Szabadon választható speciális kollégiumok: listáját a hallgatók kutatási témáinak igényei szerint állítják össze. Szabadon választható kurzus (előadás vagy szeminárium), legkorábban a 3. félévtől vehető fel, minimum 3 kurzust kell teljesíteni. Ezek gyakorlati jeggyel zárulnak.
Mediterráneum története speciális kollégium. Kelet-Európa története speciális kollégium.
Etnokartográfia és módszere, térfelfogások, szimbolikus térhasználat. Kultuszok, kultuszhelyek, a kultusz ideje és a kultusz tárgyai. Vallás és identitás, vallási interferenciák, szekularizáció, civil vallás, értékrend. Néprajzi forráskritika és módszertan, kutatásetika. Szemináriumok. Szakszöveg olvasás.
IV. A hallgató kutatási tevékenysége:
1. Szakszeminárium: heti 4 óra, a kutatómunka módszertani,
szakirodalmi megalapozása a kutatómunkával összekapcsolt szervezett
konzultáció, gyakorlati jegy.
Oktatók, témavezetők csak – az egyes programtanácsok által jóváhagyott – tudományos fokozattal rendelkező szakemberek lehetnek.
A doktori iskola tanácsa elkészítette és elfogadta a képzésre vonatkozó kreditrendszert, amelynek bevezetése megtörtént.
Ad 23. Az egyes programtanácsok már az első félévtől kezdődően gondoskodnak a témavezetők kijelöléséről.
Ad 24. A Történelemtudományi Doktori Iskola
Tanácsának tagja a doktori iskola vezetője, valamint a doktori iskola keretében
működő képzési/kutatási programok vezetői és mindegyik program részéről egy-egy
tudományos fokozattal rendelkező delegált tag.
Ad 26. 4. A Történelemtudományi Doktori Iskola saját doktoranduszainak másutt szerzett tanegységei vagy dokumentált teljesítménye beszámításáról az egyes programtanácsok döntenek. Más doktori iskolákból jelentkező doktoranduszok átvételéről a Történelemtudományi Doktori Iskola Tanácsa határoz.
Ad 26. 5. A disszertáció szűkebb témakörét a doktorandusszal és témavezetőjével való megbeszélés alapján az egyes programtanácsok hagyják jóvá. Ennek legkésőbb a második félév végéig meg kell történnie.
Ad 28. 5. A Történelemtudományi Doktori Iskola felvételi vizsgái a három programvezető által megszervezett bizottságokban zajlanak. Egy bizottság legalább három tagból áll.
Ad 28. 6. A felvételi vizsgák tematikáját az egyes programtanácsok állapítják meg, és azt legalább két héttel a felvételi vizsga előtt közlik a jelölttel.
Ad 28. 7. A felvételi vizsgákon elért pontszámok alapján a három doktori program vezetői egységes felvételi javaslatot terjesztenek a Történelemtudományi Doktori Iskola Tanácsa elé, amely ezt alapul véve tesz javaslatot a felvételben részesülőkről a Kari Doktori Tanácsnak.
Ad 33. 4. Az évkihagyás engedélyezésének kérdésében a Történelemtudományi Doktori Iskola vezetője kikéri az illetékes programtanács véleményét.
Ad 40.
Ad 43.
1./ Az Antikvitás Program
szigorlati tárgyai
Szigorlati főtárgyak: Epigráfia. Forrásismeret. Ókortörténet: Róma, Görögország, Kelet (India, Irán). Ókori művelődéstörténet. Ókori vallások. A történetírás története. Tudománytörténet.
2./ A Medievisztika
Program szigorlati tárgyai
Szigorlati fő- és melléktárgyak: Kelet- és Közép-Európa középkora. Nyugat-Európa középkora. A steppe története. Magyar őstörténet. Árpád-kor. Vegyesházi királyok kora. Középkori egyháztörténet. Történeti segédtudományok. Középlatin filológia. Bizantinológia. Középkori művészettörténet. (Megjegyzés: A fő- és a melléktárgyak azonosak, a konkrét szigorlati tárgyak meghatározása a dolgozat témájától függ.)
3./ A Modernkor (Új- és Legújabbkor) Program
szigorlati tárgyai
Az Egyetemes és Magyar Történeti Alprogramok
szigorlati tárgyai:
Szigorlati főtárgyak: Nyugat-Európa története a
XVI-XX. században. A Mediterráneum története a
XVI-XX. században. Közép-Kelet-Európa és a Balkán története a XVI-XX.
században. A hispán világ története a XVI-XX.
században. Magyarország története a XVI-XX. században.
Szigorlati melléktárgyak: A modern világgazdaság születése. Az európai integráció története. Latin-Amerika története. Spanyolország története. Oroszország története. A Balkán története. Kelet-Közép-Európa története a XVI-XX. században. Franciaország története. Egyetemes egyháztörténet a XVI-XX. században. A Maghreb-országok története a XVI-XX. században. Magyarország története a török korban. Magyarország története a XVIII. században. A XIX. századi Magyarország. A XX. századi magyar történelem.
A néprajzi, folklorisztikai, kulturális antropológiai téma szigorlati tárgyai:
Szigorlati főtárgyak: Társadalmi folyamatok a XVI-XX. századi Magyarországon. Irányzatok a kortárs magyar és európai néprajzban.
Szigorlati melléktárgyak: A társadalom, az anyagi kultúra, a folklór és a vallás az újkorban.
Ad 44. A doktori szigorlatok bizottságainak kijelölése és a szigorlatok lebonyolítása a Történelemtudományi Doktori Iskolán belüli egyes programtanácsok hatáskörébe tartozik. A végeredményt az illetékes programtanács vezetője és a Történelemtudományi Doktori Iskola Tanácsának vezetője együttes felterjesztésben jelenti a Kari Doktori Tanácsnak.
Ad 45. A szigorlati tárgyak tematikáját az egyes programtanácsok határozzák meg.
Ad 48. 2. A Történelemtudományi Doktori Iskola úgy rendelkezik, hogy a doktori szigorlaton a melléktárgyakból nem kell vizsgáznia annak a doktorjelöltnek, aki a szervezett doktori képzésben végbizonyítványt kapott. Ez a kedvezmény csak a végbizonyítvány megszerzésétől számított három éven belül letett szigorlat esetén érvényesíthető.
Ad 48. 4. A melléktárgyi szigorlat alóli mentesülés esetén a szervezett doktori képzésből figyelembe veendő hat kurzusvizsga meghatározása az egyes programtanácsok feladata.
Ad 49.
A társszerzőkkel együtt írt munkák szerzőarányosan számítandók be. Hozzájuk a társszerzők írásbeli nyilatkozatát az elvégzett munka mértékéről mellékelni kell.
Ad 50. 3. A fokozatszerzéshez egy „C” típusú középfokú nyelvvizsga és egy „A” vagy „B” típusú alapfokú nyelvvizsga szükséges. Az egyik nyelvnek a dolgozat elkészítéséhez nélkülözhetetlen idegen nyelvnek kell lennie.
A 6 féléves latin, illetve görög fakultatív (speciális) képzésben szerzett diploma „A” típusú középfokú nyelvvizsgának ismerendő el.
Az egyes programtanácsok előzetes engedélyével a jelölt a Doktori Iskola Tanácsa és a kar által felkért két-három tagú bizottság előtt tehet tanúbizonyságot nyelvtudásáról úgy, hogy a választott idegen nyelvű, a jelölt tudományterületéhez tartozó, kb. 5 oldalas szakmai szöveg áttanulmányozása után a szöveg nyelvén válaszol a bizottság kérdéseire az adott anyagból, és az idegen nyelvű szakszövegről kb. 2 oldal terjedelmű magyar nyelvű összefoglalót készít. Az egyetem ilyen nyelvvizsgát csak meghatározott nyelvekből – angol, francia, német, orosz és spanyol – vállal.
Ad 51. 1. A nem magyar állampolgárok – amennyiben nem magyar anyanyelvűek – az egyes programtanácsok által meghatározott nyelven írhatják meg értékezésüket.
Ad 51. 3. A Doktori Iskola Tanácsa a védést illetően az értekezés előzetes vitáját nem írja elő, de az egyes programtanácsok szükség esetén azt előírhatják. Ebben az esetben a vita feltételeinek meghatározása is az egyes programtanácsok feladata.
Ad 51. 5. A doktori értekezés magyar nyelvű téziseinek példányszáma legalább 50. Formája B5, terjedelme minimum 0,5 ív, maximum 1 ív. Az idegen nyelvű tézisek példányszáma legalább 15. Formájuk és terjedelmük megegyezik a magyar nyelvű tézisekével.
Az angoltól eltérő nyelv meghatározása az egyes programtanácsok jogköre.
Ad 52. A külföldi és a már nem élő társszerzők esetén követendő eljárást az egyes programtanácsok egyedi mérlegelés alapján szabályozzák.
Ad 53. 3. A bírálati eljárás (védés) bizottságának összeállítása az egyes programtanácsok jogkörébe tartozik. Ezek javaslata alapján a Kari Doktori Tanács bízza meg a bizottság tagjait.
Ad 54.
Ad 58. 3. Az egyéni felkészüléssel fokozatot szerezni kívánók kérésére a Történelemtudományi Doktori Iskola vezetője az illetékes programtanács vezetője véleményének kikérése után engedélyezheti részvételüket bizonyos elméleti kurzusokon.
Ad 58. 5. Amennyiben az egyéni felkészülők igényt tartanak tudományos vezetésre, és/vagy kutatómunkájukhoz az SZTE infrastruktúráját használják, akkor számukra a Történelemtudományi Doktori Iskola – a programtanácsok előzetes véleménye alapján – képzési költségtérítést írhat elő, amelynek mértékét (figyelembe véve a szervezett képzésben résztvevők költségtérítését) a Doktori Iskola Tanácsának javaslata alapján a Kari Doktori Tanács állapítja meg.
A Szegedi
Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájának követelményei a doktori
fokozat megszerzéséhez
A doktori iskolában a fokozatszerzéshez előírt publikációk száma: 5. Ezeknek lábjegyzetekkel ellátott, már megjelent szaktanulmányoknak kell lenniük! (Egy tanulmány egy nyelven való többszöri megjelenése egy publikációnak számít. Ugyanezen tanulmány akárhány idegen nyelven történő megjelenését csak egy publikációnak lehet elfogadni.) A Modernkor Programban egyetemes történeti témák esetében követelmény, hogy az 5 publikációból legalább 2 idegen nyelvű legyen.
A társszerzőkkel együtt írt munkák szerzőarányosan számítandók be. Hozzájuk a társszerzők írásbeli nyilatkozatát az elvégzett munka mértékéről mellékelni kell.
A fokozatszerzéshez egy „C” típusú középfokú nyelvvizsga és egy „A” vagy „B” típusú alapfokú nyelvvizsga szükséges. Az egyik nyelvnek a dolgozat elkészítéséhez nélkülözhetetlen idegen nyelvnek kell lennie.
A 6 féléves latin, illetve görög fakultatív (speciális) képzésben szerzett diploma „A” típusú középfokú nyelvvizsgának ismerendő el. Az egyes programtanácsok előzetes engedélyével a jelölt a Doktori Iskola Tanácsa és a kar által felkért két-három tagú bizottság előtt tehet tanúbizonyságot nyelvtudásáról úgy, hogy a választott idegen nyelvű, a jelölt tudományterületéhez tartozó, kb. 5 oldalas szakmai szöveg áttanulmányozása után a szöveg nyelvén válaszol a bizottság kérdéseire az adott anyagból, és az idegen nyelvű szakszövegről kb. 2 oldal terjedelmű magyar nyelvű összefoglalót készít. Az egyetem ilyen nyelvvizsgát csak meghatározott nyelvekből – angol, francia, német, orosz és spanyol – vállal.
A doktori értekezés minimálisan 9, maximálisan 12 ív terjedelmű legyen. (1 ív = 40.000 n).
A mellékletek nem számítanak be a terjedelembe. Forrásközlés esetén a forrás jellegétől függ a terjedelem maximuma. Az értekezés nyelve általában magyar, de az egyes programtanácsok előzetes engedélyével idegen nyelvű is lehet.
A doktori
értekezés téziseinek nyelve általában magyar és angol. Idegen nyelvű értekezés
esetén a tézisek a megfelelő idegen nyelven és magyarul is benyújtandók. A
doktori értekezés magyar nyelvű téziseinek példányszáma legalább 50. Formája
B5, terjedelme minimum 0,5 ív, maximum 1 ív. Az idegen nyelvű tézisek
példányszáma legalább 15. Formájuk és terjedelmük megegyezik a magyar nyelvű
tézisekével.
Az angoltól eltérő nyelv meghatározása az egyes programtanácsok jogköre.
A doktori értekezés nyilvános vitájára meghívandók köre szakterületenként változóan 20-25 fő. (Akadémikusok, akadémiai doktorok, kandidátusok, PhD fokozatúak, valamint a Doktori Iskola Tanácsának tagjai.)
Megjegyzés: A Szegedi Tudományegyetem Doktori Képzés és Doktori Fokozatszerzés Szabályzatának elérési lehetősége: www.u-szeged.hu „Szabályzatok” menüpont.